Hazudozó vásárlók, indokolatlan probléma generálás

Kicsit hosszú lesz, de muszáj kiadnom magamból. Sok hasonló esettel találkoztam az elmúlt időszakban, kezd betelni a pohár. Egy ékszerüzletben dolgozom, ahol javítást is vállalunk. Nyugis meló. A minap bejött az üzletbe egy "kedves" úr, hogy szeretné elvinni az asszony megjavított ékszerét. Van egy saját kézzel írt, de szabályoknak megfelelő papírunk, amit kiadunk, amikor itt hagyják a terméket. Ezt kellene visszahozni. Sorszámmal, pecséttel és minden egyéb információval, ami az azonosításhoz szükséges. Ezt indigó papírra írjuk, így az eredeti példány a vásárlónál marad, a másik 2 pedig az üzlet, illetve az ötvös részére megy. Na most a papír, amit ledobott(!) elém nem a mienk volt, az adatok hiányosak vagy egyáltalán nem szerepeltek az ő kamu példányán. Mondtam neki, hogy esetleg a párja egy másik üzletben hagyta ott a terméket (volt már rá példa), mert mi így nem adunk ki a kezünkből semmit, de azonnal megnézem név alapján, és kollégánál is rákérdezek. Amúgy nem az én, és nem is a kollégám írása szerepelt rajta. Fennhangon elkezdett rantolni, hogy márpedig ez innen van, és be akarok tőle húzni egy nagy értékű láncot. Megmutattam neki a mi verziónkat, de csak kötötte az ebet a karóhoz. Kb. 10 percig ment a szóváltás, mire elrohant és beküldte a kedves feleségét, aki szintén ebben a hangnemben kezdte el ugyan ezt a színvonalat nyomni. Mindig kedves és türelmes vagyok a vásárlókkal ( ami sokszor rengeteg energiámat felemészti, sokszor nem egyszerű), viszont megvédem magam minden helyzetben, ha kell. Nagyon kihoztak a sodromból. Név alapján megkerestem, az ékszert. Nálunk volt, a copy papír is mellé volt csatolva. Megmutattam neki, hogy látja e, hogy teljesen fals adatok vannak az ő cetlijén, az eredeti papírhoz képest, ami az ékszer mellé van tűzve. És márpedig annak pontosan meg kell egyezenie az eredetileg írt változattal, mivel az indigó papírnak az a jó tulajdonsága, hogy ugyanazt másolja át, amit az illető éppen ír. Mégjobban felháborodott és a bizonyíték ellenére folytatta még pár percig, hogy igenis ez az a papír, amit kapott. A személyes véleményem az, hogy elhagyták és úgy döntöttek, hogy otthon írnak valami hasonlót. Se a fizetendő összeg, se a dátum nem stimmelt egyebként. A saját adatain kívűl amúgy semmi sem.. Miért nem lehetett elmondani az igazat? Miért kell kamuskodni, hülyének nézni a másikat? Emberek vagyunk, előfordulnak ilyen dolgok, amire természetesen van nálunk is megoldás. Annyi lett volna, hogy idejön, elmondja, hogy mi történt én pedig mosolyogva orvosolom a problémáját kb.5 perc alatt. E helyett összességében egy 25 perces vergődést toltak le ketten. Indokolatlanul felb*szták az amúgy nyugodt lelkem. Remegtem az idegtől, legszívesebben felpofoztam volna, amiért ennyire hülyének néz. És még a hangnem, amit megenged magának, miközben gyanúsítgat, hogy elloptam a nyakláncát. Úgy, hogy valójában ott van az orra előtt az igazság. Kellemetlen helyzetbe hozott engem is, de még saját mágát is. Mire jó ez? Nincs elég baja mindenkinek, kreálni kell még egyet? Teljesen átlátszó, felesleges hazugságokkal jönnek emberek. Pl. Totál tönkrement gyűrűnél garanciális cserét akar, azt mondja ő hozzá se nyúlt csak a fiókban állt. Ahogy leteszi a pultra szó szerint hullik ki a foglalat alól a fekete föld. Elképesztően sok történetem van. Miért nem lehet odaállni, hogy ez+az történt. Esetleg tudnátok rá valami megoldást javasolni? Szívesen segítek, és akár közös nevezőre is juthatnánk, de ilyen stílussal miért kellene energiát beletolnom? Sokkal többre jutnának emberi szóval, mint ezzel a lekezelő magatartással. Értem én, hogy egy ilyen világban élünk, meg kell mutatni, hogy "vagy valaki"...de azért úgy érzem, hogy mindennek van egy határa. Az a tapasztalatom, hogy ez egyre csak rosszabb és az emberek is egyre agresszívabbak a másikkal, gyakran indokolatlanul. Tisztelet az 0, de az elvárás az egekben. Az meg, hogy 10 emberből 9 nem köszön mikor belép az üzletbe, azt már rég el is engedtem...10 emberből 8 pedig akkor sem viszonozza, ha előre üdvözölve van. Költői kérdés következik, de mi van az emberekkel? Nem hiszem, hogy mindenki ezt a normát hozta magával otthonról..(Persze mindig tisztelet a kivételnek, akinek nem inge..stb. de sajnos ez az általános szomorú tapasztalatom).