Ti mit tennétek?
Adott ez a cicus, a munkahelyemen élt világ életében (istálló/panziócicaként). Kb egy hónapja itthon van nálam, mert bőrrákos volt és amputálni kellett a fülét, vállaltam az orvoshoz vitelét, illetve hogy nálam legyen a lábadozási idő alatt (két hét múlva lesz a varratszedés).
Nagyon idős cicáról van szó, közelít a 20-hoz. Már nehezen mozog, főleg az ugrás ami nehezére esik. Szinte egyáltalán nem hall, csak a hangosabb zajokra figyel fel. Ezekből adódóan elgondolkodtam rajta, hogy felelősségteljes döntés lenne-e visszavinni, nem lenne-e nagyobb biztonságban ha továbbra is a lakásban maradna. A nap 90%-ban alszik, enni és WC-re kel fel.
Ami ez ellen szól, az az, hogy van már itthon rajta kívül 3 fiatal (nem kölyök, de jóval aktívabb) macskám, egy nagyon pici lakásban. Ők nem bántják, a kezdetektől fogva fúj és morog rájuk, elérte azt, hogy rendesen tartanak tőle 😄 gondolom így akarja jelezni, hogy ő már nem vevő a játékra és hagyják békén.
Viszont az én cicáim sokszor nem mernek pl feljönni az ágyba aludni, mert ha épp ébren van és látja őket, akkor is morog. Hajnalban is sokszor morgásra kelek, általában akkor megy inni, almozni és ha menet közben találkozik egyikükkel, akkor leül és morog és ez addig megy amíg fel nem kelek és el nem hessegetem a közeléből. Nem tudom ezek mekkora stresszt okoznak nekik de egyiküket sem szeretném hosszú távon ilyen helyzeteknek kitenni. Nektek mi a véleményetek?
Adott ez a cicus, a munkahelyemen élt világ életében (istálló/panziócicaként). Kb egy hónapja itthon van nálam, mert bőrrákos volt és amputálni kellett a fülét, vállaltam az orvoshoz vitelét, illetve hogy nálam legyen a lábadozási idő alatt (két hét múlva lesz a varratszedés).
Nagyon idős cicáról van szó, közelít a 20-hoz. Már nehezen mozog, főleg az ugrás ami nehezére esik. Szinte egyáltalán nem hall, csak a hangosabb zajokra figyel fel. Ezekből adódóan elgondolkodtam rajta, hogy felelősségteljes döntés lenne-e visszavinni, nem lenne-e nagyobb biztonságban ha továbbra is a lakásban maradna. A nap 90%-ban alszik, enni és WC-re kel fel.
Ami ez ellen szól, az az, hogy van már itthon rajta kívül 3 fiatal (nem kölyök, de jóval aktívabb) macskám, egy nagyon pici lakásban. Ők nem bántják, a kezdetektől fogva fúj és morog rájuk, elérte azt, hogy rendesen tartanak tőle 😄 gondolom így akarja jelezni, hogy ő már nem vevő a játékra és hagyják békén.
Viszont az én cicáim sokszor nem mernek pl feljönni az ágyba aludni, mert ha épp ébren van és látja őket, akkor is morog. Hajnalban is sokszor morgásra kelek, általában akkor megy inni, almozni és ha menet közben találkozik egyikükkel, akkor leül és morog és ez addig megy amíg fel nem kelek és el nem hessegetem a közeléből. Nem tudom ezek mekkora stresszt okoznak nekik de egyiküket sem szeretném hosszú távon ilyen helyzeteknek kitenni. Nektek mi a véleményetek?